A magyar határ közelében gróf Nádasdy Pál épÃtette 1625-ban. A várkastélyt korábban várárok vette körül, négyszögletes zárt épület, két emeleten szép árkádos belsÅ‘ udvarral. A sarkokon négy kis torony, amelyek közül az egyikben a kápolna kapott helyet a sátor tetÅ‘ alatt, amely kiugrik az árkádsor elé. A figyelemre méltók a fennmaradt stukkó dÃszÃtések a nyugati homlokzaton és a déli toronyban a kápolna, két gazdagon dÃszÃtett stukkó mennyezet az emeleten észak-olasz művészeti stÃlusban. Gróf Nádasdy Ferenc, az osztrák Lipót császár elleni nemesi összeesküvÅ‘je ellen büntetésként lefejezték és mindenét elkobozták. 1676-ban gróf Esterházy tulajdonába került, egyre vesztett kulturális jelentÅ‘ségébÅ‘l és hamarosan csak egy parasztgazdaság lett. A főépületben volt egy pompás bálterem, amely az egyik volt azok közül amely szÃnházként szolgált Magyarországon, 1952 le kellett bontani, mert életveszélyessé vált. 1966 óta, a kastély új tulajdonosa Anton Lehmden festÅ‘, 1971-ben a "Hágai kulturális javak egyezménye" alapján védett műemlék lett. 1995-1996 között helyreállÃtották. Az észak-torony, melyben a kápolna van 1981-ben került felújÃtásra. A kastély ad otthont a "Múzeum Lehmden"-nek. A német kulturális egyesület Castle Kreutz alapÃtásának célja a kastély revitalizációja, hogy létre hozzanak a kulturális élet számára egy új helyet, ahol top kulturális események kaphatnak helyet egy történelmi épület egyedi hangulatával.Látogatható május 15-tÅ‘l szeptember 15-ig, péntektÅ‘l szombatig 10:00-17:00 óra, vasárnap 10:00-13:00 óra között, belépés dÃjtalan. Vezetett túrák (csak elÅ‘zetesen telefonon: +43(0)2613 20 200), Vezetés: € 5, 20 fÅ‘ felett € 4.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sopronkeresztúr Sopronkeresztúr (1899-ig Németkeresztúr, németül Deutschkreutz, horvátul Kerestur, héberül Zelem) mezÅ‘város Ausztriában, Burgenland tartományban, a FelsÅ‘pulyai járásban. Nevét a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt templomáról kapta. (Régen ugyanis a keresztfát is úrként szólÃtották). A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kÅ‘korszakban, majd késÅ‘bb a hallstatt-korban is lakott volt. 1856-ban Teichäckern nevű határrészén hatszobás, mozaikpadlós római villát ástak ki. 1245-ben "Terra nomine Bujuslou iuxta aquam Icoa" alakban IV. Béla adománylevelében emlÃtik elÅ‘ször. Keresztúr néven 1274-ben tűnik fel elÅ‘ször "Kurustur" alakban, tehát ekkor már állt temploma is. 1619-ben nevezik elÅ‘ször "Nemeth Kereztur" néven. Eredeti neve Bogyiszló volt, késÅ‘bbi nevét a "Szent Kereszt Felmagasztalása" tiszteletére szentelt templomáról kapta. Részben a Fraknói grófok, részben a Kanizsaiak birtoka volt. MezÅ‘városi rangját 1340-ben kapta. Egykori vára a Frauenbrunnbach-patak fölé emelkedÅ‘ Schlossbergen állott. A középkori lakótornyot sánc és árokrendszer övezte. Kastélyát 1492-ben a Kanizsaiak épÃtették lovagvárnak, 1560-ban és 1625-ben a Nádasdyak átépÃtették. Gróf Nádasdy Ferenc lefejezése után 1676-ban a kastély az Esterházy család kezébe került és ezáltal egyre jobban elvesztette a kulturális jelentÅ‘ségét, úgy hogy gyakorlatilag csak egy gazdasági udvar szerepét töltötte be. A korábban egy vizesárokkal körülvett reneszánsz kastély két szintjét egy négyszögletű belsÅ‘ árkádokkal épÃtett négyszárnyú együttes képezi. A négy alacsony saroktorony, melyeknek egyikében a kastély kápolnája kapott helyet, elÅ‘re ugranak az egykori vizesárokba. Az épület 1945-ben súlyos károkat szenvedett. 1952-ben egy részét veszélyessége miatt le kellett bontani. Figyelemreméltóak a kiváló észak- olaszországi mesterek keze nyomát viselÅ‘ stukkódÃszek. 1971-óta kulturális örökség védelem alatt áll. 1671-tÅ‘l Sopronkeresztúr egyike volt a Várvidék hét zsidók lakta településének. Sopronkeresztúr a mai Ausztria egyetlen települése, melynek önálló zsidó neve is volt (Zelem, azaz kép). A zsidó lakosság száma 1857-ben elérte a 1230 fÅ‘t. Az Anschlusst követÅ‘en a németek a zsidó lakosságot elhurcolták, majd 1941-ben a zsinagógát is lerombolták. 1910-ben 3333 lakosából 2963 német és 312 magyar volt. Külsõ hivatkozások:
|